Az eddigiekhez hasonló növekedési ütemmel kalkulálva a világ ipari robotkészlete megnégyszereződik 2025-re. Az automatizálás valódi kockázata viszont annak a társadalmi és gazdasági adaptációja.
Az automatizálás azt a folyamatot jelenti, amikor robotok, vezérlőrendszerek és egyéb berendezések segítségével automatikusan állítanak elő árukat, minimális emberi beavatkozással.
A feldolgozóiparon belül az automatizálás a termelékenység növekedéséhez vezetett, mivel kevesebb munkavállalóra van szükség ugyanannyi iparcikk előállításához.
Az automatizálás érzékelhető hátránya a hagyományos munkaterületek átszervezése, különösen a „kékgalléros” (fizikai munkakörök) gyártási munkafolyamatokban. Kevésbé látható, hogy az automatizálási folyamat hogyan vezet új munkahelyek teremtéséhez olyan területeken, mint a robotgyártás, a kutatás, a marketing és a szoftverfejlesztés.
Mindazonáltal továbbra is aggodalomra ad okot az automatizálással és a globalizációval összefüggő gyors munkahelyváltás társadalmi és gazdasági hatása. Valójában tartós aggodalomra ad okot, hogy az automatizálás munkahelyek elvesztésébe kerül – habár egyes közgazdászok szerint ez csupán egy luddita tévedés, úgymint az innováció tartósan káros hatással lesz a foglalkoztatásra.
Egyes előrejelzések szerint 2030-ra közel 1 milliárd új munkahely jön létre és hozzávetőlegesen 2 milliárd szűnik majd meg az automatizálás hatására. Egyes közgazdászok szerint viszont nem az lesz a fő kérdés, hogy hány munkahely veszik el vagy menekül meg, hanem inkább az, hogy a munkaerő hogyan tud alkalmazkodni az új technológiához. A robotok nem azért jönnek, hogy elvegyék a munkánkat, hanem hogy megváltoztassák őket.
Az automatizálás lehetővé teszi a cégek számára, hogy alacsonyabb költségek mellett állítsanak elő termékeket. Az automatizálás jelentős méretgazdaságossághoz vezet. A méretgazdaságosság azt jelenti, hogy minél nagyobb sorozatban állítunk elő termékeket, annál kisebb lesz az egy termékre jutó költség. De méretgazdaságosság nemcsak a termelésben, hanem a szolgáltatásoknál és a kereskedelemben is létező jelenség: elég, ha arra gondolunk, hogy a nagy kereskedelmi láncok azért tudnak jó áron kínálni termékeket, mert nagy tételben szerzik be azokat, így nagy kedvezményeket is kapnak. A méretgazdaságosság fontos a nagy tőkebefektetést igénylő iparágakban, ám fölveti a monopóliumok kialakulásának lehetőségét is. Aki sok terméket gyárt, az olcsón tudja adni, hiszen kicsi az egy termékre jutó költsége. Az induló vállalkozás azonban nem tudja ekkora sorozatok gyártásával és értékesítésével kezdeni a működését, hiszen az lehetetlenül nagy beruházást igényelne a részéről. A méretgazdaságosság emiatt súlyos piacra lépési korlátot jelent az induló vállalkozások részére, amire gyógyírt leginkább az innováció hozhat, ami az automatizációt is magában foglalja.
Az automatizálás lehetővé teszi a cégek számára, hogy csökkentsék a munkavállalók számát, ez korlátozza a szakszervezetek erejét, ami a sztrájkok kialakulásának esélyét is csökkenti. A kevesebb alkalmazott alacsonyabb fajlagos munkaerőköltséget eredményez.
Az automatizálás nagyobb gazdaságosságot tesz lehetővé. Ez azt jelenti, hogy egy gyár nagyobb áruválasztékot képes előállítani. Ez a sokféleség és a termékdifferenciálás fontos a cégek számára, hiszen ezáltal jobban rá tud világítani a vállalat kínálatának egyedi tulajdonságaira, amivel a terméket vagy a szolgáltatást vonzóvá tudja tenni a célpiac vagy a közönség számára.
Az automatizálás előnyei a cégek számára
Az automatizálás lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy személyre szabhassák a termékek méretét, kinézetét és funkcióját, ahelyett, hogy egy szabványos modellt választanának az összeszerelősorról. Egyre nagyobb teret hódit egy új vásárlói trend, amely a személyes igényekre és testre szabott termékekre fókuszál, tehát egyre több fogyasztó szeretne egyedi termékeket kapni, aminek hatására a teljes gyártósornak új kihívással kell szembenéznie és ebben segíthetnek a robotok. Ugyan az Ipar 4.0 képes az általános tömeges testre szabásra, de ezt viszont csakis úgy lehet elérni, ha az emberi érintés visszatér a gyártási folyamatba. Az Ipar 5.0 ekkor hívja segítségül az együttműködő robotokat, a kobotokat. A kobotok pontosan azok az eszközök, amikre a vállalatoknak szüksége van ahhoz, hogy legyártsák a vásárlói igényekhez illeszkedő személyre szabott termékeket. A kobotok univerzálisak és könnyedén új munkaállomásokra helyezhetőek, a vállalat méretétől függetlenül. A kobot egyik helyről a másikra mozgatása gyors és egyszerű, így a gyártóvállalatoknak lehetőségük nyílik szinte bármilyen manuális feladat automatizálására, beleértve a kis tételekkel és gyors átállással járó termékek gyártását is. A kobot emellett képes újra alkalmazni programjait a visszatérő feladatok esetén. A sokrétű vagy bizonytalan jövőbeli szükségletekkel rendelkező végfelhasználók számára rendkívül hasznos segítség lesz az új együttműködő robotplatform.
Az automatizálás emellett rövidebb átfutási időket, gyorsabb szállítást, valamint a raktárkészlet és a pénzforgalom hatékonyabb felhasználását is lehetővé teszi, mivel az automatizálás mellett számos feladatot sokkal gyorsabban lehet végrehajtani, a gépeknek nem kell kávé- vagy ebédszünetet tartaniuk, éjjel-nappal üzemelhetnek, a hét minden napján a nap 24 órájában dolgoznak.
Az automatizálás javíthatja a biztonsági teljesítményeket a hibabiztos mechanizmusok bevezetésével, és csökkenti az emberi hibák kockázatát. A robot pontosan azt fogja csinálni, amire programozták. Ha arra kérjük, hogy számokat vigyen át egyik forrásból a másikba, nem áll fenn annak a veszélye, hogy plusz nullát adjon hozzá, vagy rossz értéket adjon meg. A robotizált folyamatautomatizálással elért pontosság azt jelenti, hogy az emberi hibák nagyjából teljesen kiküszöbölhetők, ezzel értékes időt takaríthatunk meg a fontosabb, elemző feladatokhoz.
Az automatizálás jelentős tőkebefektetést igényel, és az több évbe telhet míg az előnyök jelentkeznek, és az eredmények meghaladják a jelenlegi termelési mutatókat. Előfordulhat, hogy azok a cégek, amelyekre rövid távú nyomás nehezedik, vonakodnak a szükséges beruházásoktól, és lemaradnak. Az automatizálás egyelőre annyira tőkeigényes, hogy sok berendezést csak a legtőkeerősebb vállalkozások képesek munkába állítani. Egy automatizált rendszer tervezése, gyártása és telepítése dollármilliókba kerülhet, és magasabb szintű karbantartást igényel, mint egy kézi működtetésű gép. Az automatizálásba való befektetések hiányát nem csak a tőkeigény, hanem a munka termelékenységének gyenge növekedése is okozza például az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Az automatizálás bizonyos, eddig nem létező, új költségeket is generál, például újraprogramozási és karbantartási költségeket. Addicionális költségként jelentkeznek a robot és a kapcsolódó IIoT-hoz tartozó eszközök számítástechnikai fenyegetésekkel szembeni, úgynevezett kiber-biztonságának költségei is.
Speciálisabb munkaerőt igényel a szoftverfejlesztés és a gépek karbantartása. Az alkalmazottak képzésének költségei magasak, hogy az automatizált gépek üzemeltetését illetve karbantartását kitanulhassák.
Az automatizálás bizonyos formái elriaszthatják a fogyasztókat. Előfordulhat például, hogy a fogyasztók frusztráltak, ha a számítógéphez beszélnek az ügyfélszolgálaton, nem pedig egy emberrel a telefon végén, aki lehet empatikus, elnéző velük. Akár végleg elfordulhatnak az adott cég szolgáltatásaitól.
Az automatizálás költségei a cégek számára
Az automatizálás előnyei a gazdaság számára
A cégeket érő előnyök mellett az automatizálás számos előnnyel jár a szélesebb társadalomra kivetítve.
A fogyasztók az áruk és szolgáltatások nagyobb választékának kényelmét élvezhetik.
Az alacsonyabb termelési költségek alacsonyabb árakat tesznek lehetővé, ami több rendelkezésre álló bevételhez vezet a szolgáltatások széles körében.
Újfajta munkahelyek teremtéséhez vezet, amelyek kreatívabbak, kevésbé ismétlődnek és rugalmasabb munkaerőpiacot tesznek lehetővé. Például ahelyett, hogy ismétlődő munkát végeznének az emberek egy gyárban, a fiatal munkavállalók szoftvermérnökökké válhatnak az átképzések során, hogy kidolgozzák azokat az ötleteket és módszereket, amiket a robotok fognak végrehajtani. A robotok működésének felügyelete, programozása, üzemeltetése és karbantartása új munkahelyeket igényel.
A jövedelmezőbb cégeknek elméletileg több adót kellene fizetniük, ezzel lehetővé tenni a kormányok számára, hogy ezt a többletbevételt a közjavakra költhessék.
Az automatizálás elengedhetetlen a nemzetközi versenyképesség megőrzéséhez. Ha az egyik ország nem automatizál, a termelés átkerül azokhoz az országokhoz, amelyek ezt teszik, és azok komparatív (viszonylagos) előnyhöz jutnak, tehát a terméket ez az ország fogja előállítani, és egy részét saját gazdaságán belül fogja felhasználni, más részét pedig exportálja. A másik országnak ugyanekkor komparatív hátránya lesz, ebből kifolyólag nem lesz érdemes gyártania az adott terméket.
Az automatizálás előnyei a gazdaság számára
Az automatizálás problémái a gazdaság számára
Automatizálási folyamat létrehoz nyerteseket és veszteseket is. Egyesek jelentős hasznot húznak az automatizálásból, mint például a jövedelmezőbb gyárak tulajdonosai és a szoftverfejlesztők. Azok azonban, akik az automatizálási folyamat miatt veszítik el állásukat, nehézségekbe ütközhetnek, hogy a korábbival egyenértékű munkát szerezzenek.
Az elmúlt években Nyugat-Európában és az USA-ban nőtt a férfiak munkanélkülisége és inaktivitása. A globalizáció és az automatizálás egyik következménye a magasabb strukturális munkanélküliségi ráta (az egyensúlyi munkanélküliségi ráta), különösen a képzetlen férfi munkavállalók körében. Egyensúlyi munkanélküliségről akkor beszélünk, ha az emberek önkéntesen válnak munkanélkülivé, mert éppen állást változtatnak, megszűnik az addigi munkakörük, illetve belépnek a munkaerő-állományba, vagy kilépnek onnan. Ezt néha súrlódásos (frikciós) munkanélküliségnek is nevezik, mivel az emberek nem képesek egyik pillanatról a másikra állást változtatni. A munkanélküliség nagy kihívást jelent a pszichoszociális egyensúlyi állapot szempontjából. Kutatások bizonyítják, hogy a munkanélküliség testi és lelki szinten is érezteti hatását, a tartósan fennálló stressztünetek és a lelki állapotromlás nyomán egészségügyi és mentális problémák léphetnek fel. Mindez pedig jelentősen megnehezíti az újra elhelyezkedés lehetőségét.
Még azok is, akik találnak munkát, gyakran a „hakni gazdaságban” (gig economy) találnak csak, aminek lényege, hogy egy online platformon vagy applikáción keresztül rövid távú, alkalmi munkákra jelentkezhetnek magánszemélyekként (például Uber sofőr). A vállalkozók csak arra az időre bérlik fel és fizetik a jelentkezőket, ameddig elvégzik az adott feladatot. Ez – a magasabb GDP ellenére – rossz közérzetet kelt a gazdaság irányába, a kormányok és a bíróságok egyre többször kénytelenek foglalkozni az on-demand gazdaság (igény-szerinti gazdaság) által felvetett problémákkal.
Az automatizálás folyamata egybeesett az egyenlőtlenség szintjének növekedésével az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Az egyenlőtlenség növekedésének számos oka van, de félő, hogy egyesek jobban profitálnak az automatizálásból, mint mások. Az elmúlt négy évtizedben jelentősen nőtt a jövedelemkülönbség a magasabb és alacsonyabb képzettségű munkavállalók között, és sokak szerint ennek a növekedésnek több mint a fele az automatizálás számlájára írható. 1980 óta az automatizálás az inflációval kiigazítva 8,8%-kal csökkentette a középiskolai végzettség nélküli férfiak, illetve 2,3%-kal a középiskolai végzettség nélküli nők bérét. Az automatizálás nagyobb termelékenységet eredményez, és nagyon nagy elosztási hatásokat hoz létre. A robotok önmagukban is jelentős számú munkavállalót helyettesítenek, ezáltal segítenek egyes cégeknek uralni bizonyos iparágakat, ezzel a továbbiakban is hozzájárulnak az egyenlőtlenséghez.
Az automatizálás problémái a gazdaság számára
Az automatizálás növelheti a vállalati profitot, de nem feltétlenül a medián béreket. 2008 óta a reál-GDP növekedését tapasztaltuk, de a mediánbérek stagnáltak. A mediánbért úgy határozzák meg, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. A cég nyeresége nő, de a társaságok által fizetett adóbevétel aránya nem növekszik.
Az emberi elem elvesztése. Olyan társadalomba lépünk, ahol kevesebb az emberi személyes kapcsolatunk – önkiszolgáló kassza, automatizált bejelentések és online vásárlás. Ez azt jelenti, hogy elkerüljük az emberi kapcsolatokat, és bár a gazdaság hatékonyan fog működni, jók lesznek a GDP mutatók, de az egyedüllét és az elszakadás érzése megmarad nekünk. Társas lények vagyunk, és az emberi kapcsolatok vagy azok hiánya erősen befolyásolják az általános közérzetet. Felgyorsult és erősen digitalizált világban élünk, ahol sokaknak a legtöbb társas interakció nem jelent többet az online közösségi oldalak látogatásánál. Ezzel csak az a baj, hogy sokszor elfelejtődik a személyes kontaktusteremtés fontossága, ami elidegenedéshez vezethet. Az elidegenedés pedig gátat szab az egészséges világlátásnak és végső soron a társadalomba való beilleszkedésnek. A társas kötődések vezetnek a boldog és egészséges élethez.
Az automatizálás növelte a legsikeresebb technológiai cégek monopolhelyzetét, ezek mindannyian profitáltak az automatizálásból, nagyobb piaci részesedést szereztek. Ezek az úgynevezett BigTechek, globálisan ismert és elismert techóriások, akiknek vagy a kezünkben tartott okostelefonokat vagy az azokon lévő applikációkat köszönhetjük. A BigTecheket két betűszóval is szoktuk rövidíteni: GAFAM és BATX. A GAFAM az amerikai BigTech cégek összefoglaló neve, ők a Google, az Amazon, a Facebook, az Apple és a Microsoft. A BATX a Baidu-Alibaba-Tencent-Xiaomi négyest rövidíti, ezek a vállalatok Kína legnagyobb technológiai cégei.
Ezen óriások piaci jelentősége rendkívüli mértékben megnövekedett az elmúlt 30 évben. A GAFAM együttes éves árbevétele 900 milliárd dollár, ami közel megegyezik Hollandia éves GDP-jével.
Egy átlagos felhasználó inkább azt realizálja ezen nagyvállalatok előretöréséből, hogy egy cég egyre sokrétűbb szolgáltatást tud nyújtani, ami jelentősen leegyszerűsítheti mindennapi dolgainak intézését, a gazdaság egésze szempontjából ez a pozitívum kevésbé szempont. A fair verseny biztosítása folyamatos innovációra készteti a vállalatokat, melynek haszonélvezői végső soron a felhasználók, de a gazdasági játéktér erőteljesen a gigacégek felé lejt, kisebb IT cégek nehezen tudnak versenyezni a BigTechek ajánlataival.
Az automatizálás jövőbeli trendjei
A következő néhány évtizedben elhúzódó forradalmat láthatunk majd a munkaerőpiacokon. Hamarosan találkozhatunk a sofőr nélküli taxikkal, az áruk teljes skálájához igény szerinti szolgáltatásokat nyomtathatunk a 3D nyomtatók segítségével. Amikor is ezek a dolgok bekövetkeznek további nyomás fog nehezedni a régimódi stílusú munkákra. A munkaerőpiacon további széttagoltságot tapasztalhatunk majd a „bennfentesek/magasan képzett” és a „kívülállók/alacsonyan képzett” munkaerő között.
Az automatizálás jövőbeli trendjei
Konklúzió
Az automatizálás nagy hatással van a gazdaságra, és a következő évtizedben is így lesz. Elméletileg az automatizálás jelentős előnyökkel járhat az egész gazdaság számára. Nagyobb GDP, nagyobb termelékenység és a fogyasztói élmény fokozottabb testreszabása várható általa. Mindazonáltal jogos aggodalmak merülnek fel a képződő nyereség elosztásával kapcsolatban. Csábító dolog az új technológiával kapcsolatos minden aggály elhessegetése, csakúgy, mint a régi luddita tévedés elutasítása. Arra azonban nincs garancia, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerült munkavállalók zökkenőmentesen integrálódnak majd egy számukra nagyon eltérő munkaerőpiacra.
De másrészt hiba lenne túl pesszimistának is lenni. Az automatizálás múltbeli trendjei jól szolgálták ki a gazdaságot. Ki menne vissza abba az időbe, amikor 1 millió ember dolgozott szénbányászként, vagy a lakosság 90%-a saját maga termelte meg az élelmiszert? Az automatizálás új lehetőségekhez vezet a fejlett technológia révén, de egyúttal tanúi lehetünk a háziipar újraéledésének is. A háziipar olyan kisvállalkozás, ami hagyományos és alacsony technológiai módszerekkel állít elő árukat és szolgáltatásokat. A háziiparra példa a kézműves és textiltermékek készítése, amelyek még mindig számos vidéki gazdaság gerincét képezik szerte a világon. A háziipari vállalkozás gyakran munkaerő-igényes termékek előállítására összpontosít, de jelentős hátránnyal szembesül a tömegtermékek gyári gyártóival való versenyben. Viszont az ilyen önálló vállalkozók képesek kreativitásukat felhasználva csatlakozni a gyorsan változó gazdasághoz.
Az automatizálás jövője
Tehát ezek az új technológiák nagyon jók is lehetnek a számunkra és kell is lenniük. De felhasználhatjuk őket a nagyobb egyenlőtlenség megteremtésére is. Az a nagy kérdés, hogy mit értékelünk jobban, milyen alapértékeket képviselünk.
Gyakori kérdések
Melyek az automatizálás által okozott főbb problémák?
Az automatizálással gyakran összefüggő fő hátrány a munkavállalók elmozdulása. A leépített munkavállalók más munkákra való átképzéséből származó szociális előnyök ellenére szinte minden esetben az a munkavállaló, akinek a munkáját egy gép vette át, érzelmi stresszes időszakon megy keresztül.
Milyen előnyökkel jár az automatizálás?
Az automatizálás tökéletes minden olyan feladathoz, ami egyébként sok munkavállalói időt igényel és monoton. Ide tartozik például a számlaadatok gyűjtése és bevitele, a táblázatokban a hibakeresések, a beszerzési rendelések generálása, a költségelszámolások kétszeri ellenőrzése.
Azokat a munkafolyamatokat, amelyeket cégen belül szeretnénk tartani, ha minél jobban automatizáljuk, annál jobban csökkenti a költségeket és a hibaarányt. Az alkalmazottakat is felszabadítja, lesz idejük olyan feladatokra, amelyekhez feltétlenül emberi erőforrás szükséges.
Mi a legnagyobb előnye a folyamatok automatizálásának?
Az automatizált műveletek előnyei a nagyobb termelékenység, a megbízhatóság, a rendelkezésre állás, a megnövekedett teljesítmény és az alacsonyabb működési költségek. Az automatizált rendszerek előnyei erőteljes motivációt jelenthetnek a végfelhasználóknak nyújtott szolgáltatások növelésében.
Mik az úgynevezett lights-out gyárak?
A „lámpát-leolt” gyár (lights-out factory), más néven sötét gyár olyan gyár, ahol az emberi tevékenységre vonatkozó követelmények annyira minimálisak, hogy a létesítmény sötétben is működhet, emberi beavatkozás nélkül, ezért nincs szükség világításra. Miközben már közel két évtizede beszélhetünk ún. „lights-out” gyártásról, egyelőre a gyártásdigitalizáció még az USA-ban is meglehetősen alacsony szinten áll. Az elsők között stílszerűen egy japán robotikai cég, a FANUC valósított meg ilyen gyárat: az ezredforduló óta van olyan lights-out üzeme, ahol robotok szerelnek össze robotokat emberi felügyelet nélkül. Ennek egyik hozadéka, hogy csökkenthető az üzemeltetési költség, hiszen nem csak a világítást lehet lekapcsolni, hanem például a légkondicionálót és a fűtést is.
Mennyi időt takaríthat meg az automatizálás?
A Gartner vezetési tanácsadó cég szerint a robotizált folyamatautomatizálás akár 25 000 órányi újbóli, ismétlődő munkát takaríthat meg pénzügyi munkacsoportoknak
Az automatizálás helyettesítheti az embert?
Összességében még nem, egyenlőre azt mondhatjuk, hogy az automatizálás 100%-ban nem váltja le az embereket. Az igazság az, hogy az emberek sok olyan készséggel és képességgel rendelkeznek, amelyeket a robotok és a géptechnológia még nem képes utánozni, de ha az automatizálás akármilyen formában is a vállalkozásokat támogatja, akkor azt használni fogják a vállalkozók, mint például az élelmiszerboltokban vagy akár az éttermekben.
Az automatizálás javítja az életminőséget?
A robotok javíthatják az életminőségünket és jobbá tehetik a világot, nem az emberek helyettesítésével, hanem azáltal, hogy hatékonyan együttműködnek velük.
Milyen gyorsan fejlődik az automatizálás?
Az előrejelzések szerint az automatizálás 2030-ra 20 millió munkahelyet vált ki a gyártószektorban. Az Egyesült Államokban 310 700 ipari robot található jelenleg, és ez a szám évente legalább 40 000-rel növekszik.
Több, mint 20 év tapasztalat PLC programozásban, ipari automatizálásban, robotikában, HMI programozásban, okosotthon automatizálásban, mezőgazdaság automatizálásban, járműipari programozásban.
